Oroszország hanyatló hatalom, de azért még nagyokat tud rúgni, ahogy Ukrajnában láthatjuk. A háború számos hosszú távú következménye már most valószínűsíthető. A videóban Soós Gábor ezeket sorolja Európa fegyverkezésétől az EU védelmi integrációján át Oroszország kínai függőségének növekedéséig.

Az ukrán háború 8 hosszú távú következménye

A török birodalom a karlócai béke után még két évszázadig veszélyes hatalom maradt, amivel számolni kellett minden európai ügyben. Oroszország hasonló hanyatló hatalom, de azért még nagyokat tud rúgni, ahogy Ukrajnában láthatjuk. Nem tudhatjuk, milyen fejleményeket tartogat az ukrán háború. Egy sor hosszú távú következmény azonban már most valószínűsíthető.

Hogy a nyilvánvalóval kezdjem, az orosz rezsim elveszítette a teljes hitelességét. Nem csak Putyin szavahihetősége veszett el, hanem egyetlen utódja sem tud többé olyan nemzetközi megállapodást kötni, amely nem hard hatalmi tényezőkre, elsősorban a felvonultatott fegyverekre támaszkodik. Egész rezsimváltás kell ahhoz, hogy Oroszország visszatérhessen a diplomáciai színtérre.
Ha Putyin a NATO terjeszkedését akarta valóban akadályozni, akkor annak ellenkezőjét érte el. Nem biztos, hogy Finnország és Svédország ténylegesen belép a NATO-ba, de azt nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy szoros közelségbe fog kerülni hozzá. Emellett a meglévő NATO-országok koordinációja is felerősödik. Most már nem lenne meglepő, ha akár német csapatok is állomásoznák a balti országokban vagy Lengyelországban.
Európa hatalmas összeget fog költeni a katonai képességei növelésére. Amit Obama és Trump nem tudott elérni, azt az orosz fenyegetés megtette. A katonai költségvetések minden valószínűség szerint nem csak elérik a NATO által várt, a GDP 2%-ának megfelelő szintet, de fölé is mehetnek. Lengyelország már a héten 2,5%-os szintet tervezett be.
Az amúgy sem jelentéktelen európai védelmi ipar óriási fejlődésen fog keresztül menni. Óriási fejlesztések indulnak meg, amihez más törekvések, pl. az európai csipgyártás revitalizálása is kapcsolódni fognak. Megjósolható, hogy – bármi is lesz a választások eredménye – a hadiipar Magyarországon is gazdaságfejlesztési prioritás lesz.
Az eddigi törekvések alapján szinte biztos, hogy a nyugat-európaiak mind a haderők, mind a védelmi ipar fejlesztését az EU keretein belül koordináltan képzelik el. Az európai stratégiai autonómia gondolata évek óta olyan buzzword, ami már túlment a politikusi nyilatkozatok szintjén: a Stratégiai Iránytű megtárgyalása már az EU legfelsőbb szintjén jár. A régi törekvés, hogy Európa rendelkezzen egy önálló, 50-60 ezres, gyorsreagálású hadtesttel megvalósulhat akár rövid távon is. Nem tudjuk, hogy ez a katonai önállóság a NATO-n belül is meg tud-e valósulni, vagy valóban létrejön az Európai Hadsereg. De megjósolhatóan a közös védelmi politika jócskán kibővül.
Ez a közös európai biztonságpolitika tovább erősíti az EU integrációját. A védelmi együttműködés bővülő európai költségvetést feltételez, amelynek forrása további közös EU adósság vagy önálló EU-adó lehet. A tagországok külpolitikai önállósága ezzel csökken, hiszen nem mehetnek szembe a közös biztonságpolitikával. Az olyan különutasság, amellyel az Orbán-kormány kísérletezett, komoly korlátokba fog ütközni. Az ukrán háború egyik közvetett következménye a nemzetek Európájának háttérbe szorulása és a további integráció lesz.
Az orosz gázellátás bizonytalansága hosszú távon átformálja az európai energiapolitikát. Még Putyin leváltása sem állíthatja meg ezt a folyamatot, mert alapvető biztonsági igényekről van szó. Európa az orosz gázt a lehető legnagyobb mértékben kiváltja alternatív gázszállítókkal, és jó eséllyel általában igyekszik a földgáz szerepét csökkenteni. Ennek világpolitikai következményei is lehetnek, mint az öbölországokhoz való közeledés és a Kínával való nyílt energiapolitikai versengés.
Demográfiai és főleg gazdasági okokból Oroszország egyértelműen hanyatló hatalom. Mint ilyen a geopolitikai opciója, hogy hosszú távon a Nyugat vagy Kína függeléke lesz-e inkább, vagy megpróbál egyensúlyozni. Az orosz tömegtájékoztatás sikernek fogja beállítani azt, hogy a kínaiak több orosz szénhidrogént vesznek át, és ezt a nyugatitól független pénzügyi elszámolási rendszerben teszik. Valójában ez azt jelenti majd, hogy az eddigi kiegyensúlyozottság helyébe komoly függőség lép. A stratégiai függés miatt már rövid távon is meg kell osztani a közép-ázsiai befolyását Kínával. És ez csak a kezdet abban, ahogy az oroszok egymást követő nemzedékeinek meg kell élniük a hanyatlásukat.

Ezek mind az ukrán háború megindításának a következményei. Figyeljünk jól, mert ezek a napok tényleg sorsfordítóak mindannyiunk számára!